A Komlói járás a megye északi határán, a Keleti-Mecsek és a Völgység dombjai között terül el, valódi gyöngyszem a Dél-Dunántúli régióban. Baranya és Tolna megye határán található, és e földrajzi különlegesség az itt élők életét és kultúráját is meghatározza.
A természet páratlan szépségei várják a látogatókat. A Keleti-Mecsek 1977 óta áll természetvédelem alatt és ritka növények otthona. Az éghajlat is kiváló, hiszen a Mecsek szubmediterrán hatásának köszönhetően a szélsőséges időjárási viszonyok ritkák. A dombok és erdők számtalan lehetőséget kínálnak gyalogos és kerékpáros túrákra, valamint a geológiaitanösvény kiválóan mutatja be a Keleti-Mecsek kőzeteinek titkait is. Jelzett turista utak vezetnek a Kelet-Mecsek szívébe, melyek a Cigány-hegy előtt találkoznak össze. A térség gazdag gyógyvizekben is. Magyarhertelenden és Sikondán is működik termálvizes gyógyfürdő , ahol lehetőség van a teljes kikapcsolódásra és feltöltődésre.
A Komlói járás történelmi vonzerővel is rendelkezik. A korábbi szénbányászat miatt a megye harmadik legnépesebb térsége. Gazdag történelmi emlékek és hagyományok találhatók itt, melyeket múzeumok és hagyományőrző rendezvények mutatnak be és örökítenek át az utókornak. A gazdasági környezet átalakulása a járás településeit új irányokba tereli, és az iparosodás helyett egyre inkább a mezőgazdaság és a kulturális turizmus felé mutat. Kiemelkedő a kézművesek és a hagyományőrzők szerepe, akik életre keltik a régi mesterségeket és hagyományokat.
Kulturális rendezvények sokasága gazdagítja a programkínálatot, az itt élők nagy örömére. A települések valódi kincseket tartogatnak, a Komlói járás ezért egy olyan hely, ahol a természet, a kultúra és a történelem találkozik, és mindenki megtalálja az érdeklődésének megfelelő élményeket.
A közművelődés terén a kistérségi összefogás megszervezése 2007. évben új lehetőséget nyitott az akkor még Komlói térség számára. Pályázati támogatásnak köszönhetően megalakult a Komlói Közkincs Kerekasztal, melynek a Közösségek Háza Színház- és Hangversenyterem lett a működtetője. Legfőbb cél a települések művelődési és művészeti értekeinek, rendezvényeinek megismerése és megismertetése volt. A megalakulást követően elkészített értéktár rámutatott arra, hogy a legkisebb településeken is vannak kulturális közösségek , még ha intézmények nincsenek is. Ezek a közösségek fontos értékek, a térségben élők fontosnak tartják őket. Minél kisebb a település, annál inkább válik szociális kérdéssé is a feléjük irányuló figyelem.
Minden településen kell egy hely!
Ahol van egy tér és egy közösség, ott van legalább egy aktív kultúra szervező ember. A kerekasztal legfőbb szellemisége, hogy maradjon széles alapú és vonzzon be minél több közösséget. Személyes kapcsolat, személyes odafigyelés, információk két irányú közvetítése, munkájuk segítése, életük figyelemmel kísérése a cél, mert egy közösség sem veszhet el.
Érdemes egy kicsit nagyobb figyelmet szentelni a térség értékeire, melyet a Közkincs Kerekasztal munkájában résztvevő tagok kiemelt jelentőségűnek tartottak, tartanak a mai napig.
A Közkincs Kerekasztal hitvallása tehát az, hogy a kistérség minden feltárt, feltérképezett, megismert és felhalmozott kulturális értékét hozzáférhetővé kell tenni az ott élők, és a településekre érkezők számára.
Az esélyegyenlőségről a kultúrában a kerekasztal nem beszélhet, csak megvalósíthatja, mert ezt csak mi magunk végezhetjük el.
