Megnyílt a tizedik KASZT!
Megnyílt a tizedik Komlói Amatőr Színházi Találkozó (KASZT) csütörtökön este. A jubileumra tíz olyan társulat érkezett, akik már vendégeskedtek az országosan is egyedülálló, a Kárpát-medence nem hivatásos kiemelkedő színjátszóit felvonultató rendezvényre.
Pataki András fesztiváligazgató a megnyitón reményét fejezte ki, hogy tovább folytatódik a találkozó és felhívta a figyelmet a versenyprogramok melletti nagyszabású zenei eseményekre. Horváth Kornél és Orosz Zoltán Repülő kezek címmel ad koncertet, jön Ferenczi György és az 1-ső Pesti Rackák formáció, Huzella Péter, továbbá színpadra áll a Másvilág, valamint a SeHolNap együttes.
Polics József, Komló polgármestere, a KASZT védnöke arról beszélt, hogy a város példát mutatva, értő közönségének, összefogásának köszönhetően a települést feltette a színházkultúra térképére. Ennek is köszönhető, hogy ilyen szép jubileumot ünnepelhetnek.
Dr. Hoppál Péter, országgyűlési képviselő, kormánybiztos, a fesztivál alapító fővédnöke kiemelte: a KASZT elérte azt a rangot, hogy a Kárpát-medence kiemelkedő, magyar nyelvű nem hivatásos társulatainak rangos találkozója lehet, s ezt, akár egy nagy család, a közönséggel közösen érték él. Otthont teremtettek a fesztiválnak a teltházas előadásokkal.
Fajcsi Ferenc, a házigazda Súgólyuk Egyesület elnöke is örömmel köszöntötte a 10. KASZT-ot, s egyúttal elköszönt a közönségtől. Új kihívások várnak rá, s ezért júniustól már nem vesz részt a csapat munkájában. Így a Tiszta röhej! című Noël Coward komédia – amellyel megnyílott a jubileumi KASZT – volt a búcsúzó rendezése.
Pécsről az Escargo Hajója érkezett csütörtökön a fesztiválra az Életfélelem című darabbal. A továbbiakban ugyancsak a megyeszékhelyről jön a Janus Egyetemi Színpad A professzor vallomása előadással. A székesfehérvári Szabad Színház A szent család abszurd komédiával jön. A szintén fehérvári Örökség Csoport a Feszített víz című különleges előadással vendégeskedik az egykori bányászvárosban. Rejtő Jenő klasszikus művével, az Úrilány szobát keres bohózattal pedig a körmendi Kastély Színház szórakoztatja a közönséget. A bajai Rábl Színpad Szent Johanna életét bemutató Johanna című kamaradrámájával vesz részt a fesztiválon. A pápai SK Társulat pedig Örkény István klasszikus művével, a Tótékkal szerepel a műsorban. Idén is lesznek határon túli produkciók a seregszemlén. A lendvai LeSzSZ Társulat Egressy Zoltán népszerű darabját, a Portugált mutatja be, a bácskertesi Sturcz József Színjátszó Csoport pedig a Sárga csikó című népszínművel vesz részt a versenyprogramban.
Az előadásokat szakmai zsűri értékeli: Németh Ákos, József Attila-díjas drámaíró, műfordító, Regős János rendező, a Magyar Szín-játékos Szövetség elnöke, Pataki András Jászai-díjas rendező és Básti Andrea színész, drámatanár szerepel a döntnökök között.
A jubileumra megjelent Varga Róbert újságíró A KASZT-sztori című könyve a fesztivál történetéről.
(V.R.)
Súgólyuk Tiszta röhej! című Noël Coward komédia
Zsűri szemmel: Súgólyuk Színház
Erős színészi játék
A fesztivál első előadása a megnyitó után a Tiszta röhej! című Noël Coward komédia volt a Súgólyuk Színháztól. A zsűri kiemelte a társulat színészi erejét, a darabbal és az előadás hosszával azonban akadtak problémáik.
Regős János arról beszélt, nem olyan könnyű ez darab, mint tűnik, mindenki titkol valamit, utálja a másikat, jelen van a képmutatás, a szerző tulajdonképpen kiveséz mindenkit. Szerinte bőven lehetett volna húzni az előadásból, az első felvonásból akár fél órát, sőt, talán többet. Bizonyos mondatok helyzetek ismétlődnek. Az előadás legnagyobb ereje szerinte a színészi játék. Ő színészpárti néző, és ezért örült az erős színpadi teljesítményeknek. Lehet súlyt rakni a társulatra, s ő arra biztatja a csapatot, hogy más stílusú darabokat is mutassanak be.
Németh Ákos azzal kezdte, ő nem szerette ezt a darabot, igazából nem derült ki számára, miről szól a mű, lyukakat látott a történetben, s közben ziccereket hagyott ki a szerző. Hosszúnak találta az előadást, sok volt a színpadon a jövés-menés, miközben tempótlannak érezte a produkciót. A főszereplőt Hir Bálintot kiemelte, hogy szinte felszántotta színpadon, a többiek játéka is tetszett neki, s azt javasolta a társulatnak, próbálkozzanak Moliére művekkel is.
Pataki Andrásnak nincs jó véleménye a bulvárdarabokról, amelyeknek elengedhetetlen eleme a telefon. Azt mondta, ha szituációkat nem veszik komolyan ilyen műveknél, akkor tét nélküli az előadás. Hiányolta a főszereplő játékából a mélységet, hiszen szerinte ez a komédia főként arról szó: a főhős milyen módon tud önazonos maradni, megélni a sztárságot, mert szemmel láthatóan nem találja magát ebben az élethelyzetben. Talán túl fiatal is volt a színész a főszerepre. A megfejtés szerinte a klisék alkalmazása helyett, ha a drámai mélységet látjuk meg, fedezzük fel ilyen műveknél. Így viszont nincs titka az előadásnak. Nem tudott tartalmasabb lenni a játék, a produkció, mint maga a darab.
Básti Andrea azt fogalmazta meg: ő nagyon hisz a dramaturgi munkában, nem baj az, ha ilyen esetekben egy szakember radikálisan belenyúl a szövegbe. Ezt a hosszúra nyúlt előadást így akár még egy felvonásban is lehetett volna játszani. Beszélt arról, ha egy ilyen darabban ennyit szól a telefon, akkor a játékbeli reakciók is alkalmazkodjanak ehhez, ez színésztechnikai kérdés. Akárcsak az, hogy a szereplők milyen hangsúlyokkal beszélnek, mert ez is lassította az előadást. Ezért fontos a jelenetek tempója, mert így kap ritmust az egész produkció. Azt látja, a társulat gondolkodó színészekből áll, érződik a színpadi teljesítményeken.
(V.R.)
Escargo Hajója: Életfélelem
Zsűri szemmel: Escargo Hajója, Pécs
Beteljesült a pedagógia cél
A pécsiek most a fiatal csoportjukat hozták a KASZTRA Életfélelem című játékukkal. Második évben dolgoznak ezzel a csapattal. A zsűri egyetértett abban, fontos amit képviselnek a pécsiek az iskolákban. És az is, hogy meg tudják mutatni magukat így a diákok.
Básti Andrea azt hangsúlyozta, számára izgalmas volt az előadás, ő még nézte volna tovább. Szerette a párnákkal való játékot, a társaság jól bánt az ellentétekkel, voltak igazán gyönyörű pillanatok. Őszintén gratulált a fiataloknak.
Németh Ákos egy ideig kereste, hogy történetszerű lesz az előadás, várt tőle kifutást, de amit látott, az meggyőzte, mert érezte az előadás szándékát. Adott néhány technikai tanácsot és megdicsérte a csapatot.
Regős János szerint erős, hiteles volt, amit képviseltek a színjátszók, töredékek sorozatát látta, és ő is érzi, hogy lényeges, ahogy a fiatalok így is ismerkedhetnek magukkal, a színházzal.
Pataki András szakmai tanácsai mellett – például hogyan használják az indulatai energiákat a szövegben – arról beszélt, érdekes témakört boncolgatott az ifjú generáció szemszögéből a produkció az életről, érvényes volt és pedagógia szempontból ő szintén fontosnak tartja, hogy szülessenek ilyen jellegű műhelymunkák.
(V.R.)
Másvilág zenekar
Szólt a KASZT-rock!
Szólt a KASZT-on a rock a Másvilág zenekarral. Azt mondják, a rock and roll mindenkiben benne él, csak fel kell szabadítani. Erre képes a komlóiak egyik kedvenc csapata. Remekül játszottak, tele energiával, saját és feldolgozás számokat.
A Másvilág zenekar kiválasztott, tehetséges zenészekből áll. Nagyon tudják ezt a stílust. Erőt, ösztönt, szívet sugároznak. A játékuk kiforrott, összhangban, hitelesen, profin játszanak. Magadják egymás zenei szabadságát, ugyanakkor egyéniségek, stílusok elvisz a rock világába. Szenvedély, álmok, erő, lázadás, kilépni a komfortzónából, őszintén, igazul, szabályokat is áthágva. Egy zenei utazás a csapat által árasztott atmoszféra, s nem akarunk így soha megérkezni velük. Adtak is ráadást.
„Ha a világ, amiben élsz, nem enged álmodni, költözz egy olyanba, ahol megteheted!” Ezt mondta Billy Idol, s kicsit igaz ez a Másvilág zenekar koncertjeire. Megálmodták a saját világukat és viszik abba a közönséget.
Másfelé, egy világba, ahol a rock and roll nem egy tánc. Élet. fesztivál, önmagunk, útjaink, találkozásaink. Kifejezésmód és önazonosság. Komló. KASZT-rock ez a legdögösebb, legigazabb formában! A tizedik találkozón jár a tízes osztályzat nekik!
(V. R.)
Seholnap zenekar
Janus Egyetemi Színpad, Pécs: A professzor vallomása
Zsűri szemmel: Janus Egyetemi Színpad, Pécs
Pazar produkció
A zsűri talán még nem is volt ennyire egyetértésben ezen a fesztiválon, mint most, mikor A professzor vallomása című pécsi előadást kellett értékelniük. Mert mindegyikük szerint pazar produkciót láthattak.
Pataki András is úgy kezdte az értékelését: könnyű dolguk van, mert kitűnő produkciót tekinthettek meg, rememek, évtizedeket átölelő időutazásban volt részük egy nagy tanár és professzor szellemiségét megidézve kiemelkedő alakítással, amely önazonos módon mutatta be a megidézett embert. Kitűnő a rendezés, jó a térhasználat, szinte megszólalnak a kor relikviái. Ő üdvölte a produkciót, szép estét adott számára.
Regős János is csatlakozott ehhez, aki úgy fogalmazott: egy olyan csodát láthattak, ahol megtestesült előttük egy professzor, a szereplő átlényegült, és ők úgy ülhettek a nézőtéren, mint az ő hallgatósága. Közel kerültek a főszereplőhöz, a színpad szinte előadóteremmé vált. Csodálatos játékban volt részük, jól kitalált térrel, fényekkel, céltudatos kellékhasználattal.
Németh Ákos azzal folytatta erős, előadásban volt részük, beavatódtak, bevonódtak a produkcióba. Ő hatása alá került a látottaknak és szerinte ez nagy dolog, mert az mindig nagyon veszélyes a színházban színészileg, szövegkezelésben is, ha a közönség egy arcot lát. Ő mindemellett a zenehasználat továbbgondolását javasolta.
Básti Andreának is tetszett az előadás, a színészi játék és a rendezés is. Ment a darabbal, bele tudott helyezkedni a játékba. Úgy érezte magát a nézőtéren, mintha az ábrázolt professzor egyetemi hallgatója lenne. Hozzűzte: ilyen jellegű előadásoknál nem is a szöveg megtanulása a nehéz, hanem a színpadon hiteles állapotban lenni, maradni. Ez most sikerült.
(V.R.)
Huzella Péter koncert
A dalnok visszatért!
Kertes történet ő és KASZT! Huzella Péter Kossuth-díjas zeneszerző, énekes-gitáros az első fesztiválon lépett fel, úgy, hogy addig önállóan még nem járt Komlón, csak régen a Kaláka együttes tagjaként. Most a 10. jubileumra újra visszatért az eseményre, és remek hangulatú koncertet adott.
Persze énekelt megzenésített verseket, sokat, s mivel több gyermek is nézte őt – a közeli játszótérről jöttek át családok – így ehhez igazította a műsorát. Bőven van miből válogatnia, hiszen több műsornyi dal van a tarsolyában.
Közben mesélt, humorral. Jól sztorizó előadó, összekötő szövegei, történetei is hozzájárultak a fesztivál délutáni atmoszférájához.
Huzella Péter szerint egyébként a dalnokság, a verses éneklés is rockzene, hiszen egy gitárral is lehet rockerkedni lenni, csak kicsit halkabb a műfaj, és ugyanúgy hivatás. Felteszik az életüket erre.
Huzella Péter hiteles, remek előadó. Tudja, mitől működik egy dal, egy vers, mivel talál utat a közönséghez a mű. Tiszteli a költőt,. az irodalmat, a műveket, a kultúrát. És persze a zenét. S mitől jó egy dal? Nehéz megfejteni.
Nála az egész személyiség a titok. A művészlét. Értékember ő. Igényes, jó ízlésű. A közvetítő, kiválasztott csatorna ég és föld között. Újraírja, kitágítja a világot. Köntösével beborítja a lelket. Vasárnap ismét fellép a KASZT-on. Dalokba zárt versekkel, versekbe zárt szívvel, dalokba zárt üzenetekkel. Amikor a benne élő sorsút beborítja a közönséget. Egy nagy dalnok örök tükreként. Keretbe foglalt KASZT-történetként a jubileumra.
(V.R.)
Szabad Színház, Székesfehérvár: A szent család
Zsűri szemmel: Szabad Színház, Székesfehérvár
Csodálatos pillanatok
A székesfehérvári Szabad Színház Schwajda György A szent család című művét mutatta be Nagy Judit rendezésében Törsök Márta főszereplésével. A zsűri ismét kiemelte a KASZT-on régebben díjat is nyert szereplő teljesítményét.
Németh Ákos elmondta: ismeri jól a művet, amely olyan típusú dráma, amikor a darab központi figurájához alkalmazkodnak a szereplők a viszonyaikkal, helyzeteikkel. Úgy is írták meg. A jelenetekben viszont többször ugyanazt mondják a szereplők, csak másként. Az előadás erénye a főszereplő játéka mellett az is, hogy a négy gyermek látványosan különböző figuraként lett bemutatva jó színészvezetéssel. Működik a kellékhasználat is, néha érzett benne döccenőket, és a reakcióidőket egyes esetekben soknak tartotta a dialógusokban.
Básti Andrea viszont azzal egészített ki ezt, szerinte ez a darab nem tud gyorsabb lenni, és a társulat csodálatosan játszott. Ráéreztek a csendek erejére, hogy nem kell mindent szavakkal, reakciókkal alátámasztani. A főszereplő játékát ő is méltatta, nagyon szerette az előadás pillanatait, a csapat játékát. Gratulált a társulatnak.
Regős János is csatlakozott ehhez. A csodálatos alakítás ütőereje az előadásnak. Neki a megírt Schwajda- darabbal az a gondja, hogy a mű többi szereplője igazából nincs beágyazva az egész történetbe. Bejönnek, kimennek. Szerinte kellenek a bohózati elemek, nem lehet ezt végig drámaként játszani, azért sem, mert sok az ismétlődő helyzet benne. Az előadás nagyon sok megrendítő, szép pillanatot adott a nézőknek. Hozzáfűzte: fontosak az ilyen előadások, hogy a családi dolgokról beszéljünk, játsszuk ki azokat a közönség felé. Ennek egyik módja a darab szerkezete a másik pedig a humor. Ami a társulat nagy erenye. Szerinte a produkció több humort is elbírt volna.
Pataki András úgy fogalmazott: izgalmas, drámai, tartalmas előadás született, nagyszerű színészi játékkal. Ez a mű 1984-ben íródott, s ő rendezőként bátrabban hozzányúlt volna a drámához, a szöveghez. Szerinte azzal a módszerrel lehetne felülkerekedni a realista értelmezésen, hogy újradramatazilná az egész művet, és előtérbe helyezné: mi játszódik le a főhősnő fejében, és onnan nézné, ábrázolná a darabot. Ez adna egy korszerű megközelítést is.
(V.R.)
Horváth Kornél & Orosz Zoltán „Repülő Kezek” koncert
A mágus, a virtuóz és az esőtánc
A harmonika mágusa és az ütőhangszerek virtuóza dacolva az esős időjárással a bátrakat megtáncoltatta KASZT-on. Orosz Zoltán és Horváth Kornél Repülő kezek koncertje világszínvonalú volt a két világsztárral a fesztiválon.
Bár este még szivárvány is ragyogott a komlói égen, az eső csak a valóban elszántakat nem riasztotta el, hogy megnézzék a fesztivál egyik rangos kísérőrendezvényét. Aki pedig ezt a programot választotta, az nem bánta meg.
Orosz Zoltán harmonikaművész bejárta világot, hangszerének elismert sztárja, csillaga. Csakúgy mint Horváth Kornél, akit jó pár éve a világ legjobb ütőhangszeresének választottak meg. Közös koncertjük a jubileumi esemény kiemelkedő programja volt.
Játszottak francia, görög, magyar, balkáni zenét, jazzes, világzenés improvizációt, tisztelegtek a nagy harmonika művész, Astor Piazazolla előtt, és zenéjükkel, szédületes hangszeres tudásukkal, művészetükkel lenyűgözték a közönséget. Mint a nagy indián varázslók, indiai guruk, magyar táltosok, komlói ünneplő nézők.
S milyen volt a repülő kezek koncert? A nevében hordozott mindent. Valóban repültek, szárnyaltak a hangszereken a géniuszok kezei. Olyan volt az általuk megidézett zenei világ, mintha az ember egy nagy világutazásra indult volna a zenével a szabadság levegőjében.
A tangóharmonika annyira színes, titokzatos hangszer, hogy édes-bús hangjával, érzelmi töltetével, szenvedélyeket magában hordozó karakterével mindent elmond a világról, az emberi szellemről, létezésünkről. Az ütőhangszerek pedig az emberiség legősibb találmányai, a dob, a ritmus az élet, a lélek, a szív, maga a teremtés és univerzum együtt. Sorsunkkal, szellemi gyökereinkkel együtt. Hiszen a zene maga a teljesség.
Ezeket is elhozta a két kiváló művész, akik remek hangulatot varázsoltak az esős komlói estébe. Aki látta, elviszi egy életre ennek a koncertnek az emlékét. Érzékelhette, a mágus és a virtuóz találkozásából varázslat lesz. Beírva a krónikások könyvébe: újabb KASZT csoda született. Mert a kezek és a lelkek valóban repültek.
(V.R.)
Kastélyszín ház Társulat, Körmend: Úrilány szobát keres
Zsűri szemmel: Kastélyszínház Társulat, Körmend
Remek találkozás, igazi csapatmunka
A körmendiek ezúttal Rejtő Jenő Úrilány szobát keres című bohózatával érkeztek a KASZT-ra, az eddigiekhez képest népesebb csapattal.
Pataki András kiemelte a főszereplők remek játékát és a társulat együttes munkáját. Mindenki hiteles maradt, mindenkinek voltak jó pillanatai, villanásai. Azt a tanácsot adta, hogy bátran használja a csoport a szöveget, a komolytalant is vegyék komolyan, mert csak így hatásos ez műfaj. A ritmusban érzett megakadást és ehhez kapcsolódva hívta fel a figyelmet a jelenetvégek lezárására. Azzal zárta, amíg jól játsszák, egy ilyen jellegű előadás érvényes tud lenni.
Regős János örült annak, hogy a csapatban új arcokat látott, ez a darab jó alkalom a társulatnak a kísérletezésre, hogy a fiatal tagok nagyobb feladatokban is helyt tudjanak állni. Úgy érezte néha egyetlen volt az előadás és jelezte, egyes tagoknál felfedezett beszédtechnikai hiányosságokat. Mindemellett gratulált a csapatnak.
Básti Andrea is gratulált az előadáshoz, a főszereplők játékához. Ö is hozzáfűzte, hogy mindenkinek akadtak jó, emlékezetes pillanatai. Ezen kívül adott pár technikai tanácsot a társulatnak egyes jelenetekhez. Mindemellett annak is örült, hogy megismerhette a csoportot.
Németh Ákos arról beszélt, hogy Rejtő nagyon virtuóz író volt és ezekben a könnyednek tűnő bohózataiban is meg kell találni a mű igazságát. Érzékelt a változásoknál lassúságot azt viszont kiemelte, előrelépést látott a csapatnál és azt is elmondta: jót tett a rendező választás a produkcióhoz Nagyon szerette, bírta ezt az előadást.
(V.R.)
Rábl Színpad, Baja: Johanna
Zsűri szemmel: Rábl Színpad, Baja
Gyönyörű játék, remek látvány
A Rábl Színpad ezúttal a Johanna című előadással érkezett a KASZT-ra. Dely Géza rendező G.B Shaw Szent Johanna című darabja alapján dolgozta fel az orleans-i szűz történetét. A zsűri kiemelte a fiatal főszereplőnő teljesítményét, és azt, hogy szép, gondolatébresztő produkciót láttak.
Németh Ákos azzal kezdte, hogy szép képeket látott és kiemelte a remek díszletmegoldást. Ő szereti a minimalizálást a színpadon, és ez most nagyon működött. Hosszúnak találta az előadást, húzott volna belőle és javasolta a végét átgondolni, mert négyszer volt vége a darabnak, többször kívánta magát a befejezés.
Básti Andreának is tetszett a több funkciós díszlet alkalmazása. A zene működik, segítette a színészeket, gyönyörű játékot látott és nagyon sok gondolatot ébresztett benne ez a szép színházi élmény. Nagyon szerette az előadást, gratulált a látottakért.
Regős János úgy folytatta, meglepte őket a bajai társulat, fantasztikus hősnőt találtak, aki hitelesen ábrázolja Johannát. A figurák ábrázolásában érzékelt túlzásokat. A játéktér nagyon tetszett neki, Ahogy fogalmazott: magával ragadó előadást látott.
Pataki András beszélt arról, hogy fontos nagy alakokról, hűsökről előadásokat készíteni, fontos, egyetemes üzeneteket közvetíteni és a csodákat ábrázolni. Ez a produkció alkalmas volt erre. Jók a színészi teljesítmények, a karakterek kidolgozottak, egyszer-egyszer érzett elnagyoltságot, és a zenét néha halknak hallotta. Felhívta a figyelmet a váltópontok alkalmazására, időtávok mennek el az előadásból. Dramaturgiában ő azt javasolta: a darab vezérfonala Johanna útja legyen. Gratulált a vállalkozáshoz, a társulat teljesítményéhez.
(V.R.)
LeSzSz Társulat, Lendva: Portugál
Zsűri szemmel: LeSzSz Társulat, Lendva
Portugál, akár egy sorstragédia
A LeSzSz Társulat Egressy Zoltán népszerű darabját, a Portugált hozta a KASZT-ra.
Németh Ákos, aki jól ismeri írótársát elmondta, hogy ez a darab önéletrajzi és személyes indíttatású, kiválóan van felépítve, megírva, szól is az életről, humoros, és a magyar színházak hamar felfedezték. A lendvaiak előadását ő szerette, tempós volt. Jól oldották meg a kocsmai italozások fázisainak bemutatását, mert ez nem könnyű színészi és színpadi feladat. Ez ízlésesnek és hatásosnak bizonyult. Ahogy fogalmazott, ő élvezte a játékot, kellemes délután volt számára.
Básti Andrea arról beszélt, érződött, hogy remek a darab, ez már fél siker, és a rendező pedig színészpárti. Ez is látszott. Mindenki jól teljesített, Neki tetszett a Sátán játszó fiú alakítása, jelenléte és Jucikát megformáló színész. Ő is szólt azokról a színészi állapotokról, amelyeket ez a mű hordoz, hiszen ábrázolni kell a kilátástalanságot és a részegséget, Okot és okozatot, mi melyiknek a következménye. Összességében gratulált a csoportnak és biztatta őket, érdemes nézniük fizikai színházi előadásokat, segít a fejlődésben, a megélések, állapotok ábrázolásában.
Pataki András is kiemelte, jól megírt darabot választott a társulat, amelynek színpadra állításának az a titka, csak úgy lehet ábrázolni a történetet, ha minden megtörténik hitelesen a színpadon, és fontosok az apróbb elemek is. A tétje az is az előadásnak, hogy a nézők nevetgélése közben maga a dráma a végén olyan akár egy görög sorstragédia, elkerülhetetlen gyilkosság veri szét a létezést. Hogy ezt hitelesen megéljék belül a színészek és a nézők, nem szabadna ilyen gyorsan játszani bizonyos helyzeteket, mert egyes jelenetekkel akadályozzák a mélységek felszínre jutását. Érdekessége a darabnak, hogy a humora mellett hiperreál. A térhasználat következetes és jó volt. Az előadás végénél érzett szétesést, üresjáratokat. A zene és a sötétek következetes használatára biztatta a rendezőt, Regős Jánost, mert így lyukak tátongtak a váltásoknál. Azt tanácsolta a csapatnak, életre halálra kell játszani ezt előadást, és hinni a szituációkban. Megélni azok mélységeit.
(V.R.)
Sturcz József Színjátszó Csoport, Bácskertes: Sárga csikó
Zsűri szemmel: Sturcz József Színjátszó Csoport, Bácskertes
Érvényes, hiteles, kulturális érték
A Sturcz József Színjátszó Csoport Bácskertesről Csepreghy Ferenc és Sulhóf József szerzőpáros Sárga csikó című kétfelvonásos zenés népszínművét vitte színpadra, Molnár József rendezésében. Ők ezt hozták el a 10. KASZT-ra.
Pataki András azt emelte ki, biztos sok dicséretet kap majd a csapat a zsűritől, hiszen jó színészi erőkből áll a társulat. Ő arról beszélne most az előadás kapcsán, hogy egy 105 éve létező színjátszó csoport elképesztő értékű hagyomány őrzésének tanúja a néző, amikor beül egy ilyen előadásra. Ez lehet hungarikum is. Bemutattak egy népszínművet, amit ma már nagyon ritkán játszanak a színházak és mindez érvényes előadásként valósult meg. Hiteles társulat példás munkáját látta a közönség. Örül a bácskertesiek jelenlétének, értékrendjüknek, annak a világnak, amit képviselnek. Attól lelkes, hogy ezt a fajta kulturális értéket látni lehet. Most Komlón is. Ez fantasztikus szerinte. Ebben a világban, történetben a férfi az férfi, a nő az nő, az adott szó és a becsület valamit jelent.
Németh Ákos szintén nagyon szerette ezt az előadást. Érezte, hogy tétje van a darabnak, tudott menni vele. Hittek a szereplők tehetséggel a játékban. Kicsit soknak érezte a járkálást a színpadon. Szép színházi élményt kapott, s boldog, hogy ez a műfaj még él. A mű pedig pedánsan megírt és sikeresen játszották el.
Básti Andrea úgy fogalmazott, nem is tudja elmondani, megfogalmazni mennyire tetszett neki ez az előadás, és mennyire mélyen megérintette. Minden gondolattal, amit közvetítettek a szereplők a színpadról, ő a nézőtéren azt érezte, közéjük tartozik. Kiemelte az élőben megszólaló zenekart. Önazonos. Ezt a szót írta fel magának az előadásról. A csapat hittel, tehetséggel képviselte, ami a lelke, szíve.
Regős János kiemelte, ez a darab végig a tragédia mentén halad, a legvégén jön a pozitív üzenet. Ez a csodája. Azért jó ez a darab, mert ezen a nagyon kényes sávon tud végig megmaradni, még akkor is, ha feloldásokat is tartalmaz. Beszélt a szereplők útjáról, ahogy beszállnak a darabba, a férfias erőről, energiáiról, az asszonyok békítő, oldó szerepéről. Mindezt ösztönösnek látta és ez uralkodik az előadáson a szó legjobb értelmében. Ő is gratulált a társulatnak.
(V.R.)
Ferenczi György és az 1-ső Pesti Rackák koncert
Folk and roll tiszta szívvel
Remek ötletnek bizonyult Ferenczi György és az 1-ső Pesti Rackák meghívása a jubileumi KASZT-ra. Olyan folk, illetve rock and roll bulit varázsoltak a komlói estébe, hogy arra sokan emlékeznek majd.
Ferenczi György fúziós zenéjébe belefér a népzene, a country, a blues, funky, a hip-hop, a rock and roll, megzenésített versek és mindezt a saját karizmája, harmonika, hegedű játékára formálja. Nála együtt van Hendrix,James Brown, Petőfi Sándor, József Attila szellemisége és mindez olyan hangzásvilággal, ami egyedi, remek és olyan belső szabadságot sugároz, amit csak aző zenéje ad. Nagyon profi zenészekkel muzsikál együtt, a rackák világa most is tarolt Komlón.
Érdekesség, Ferenczi György soha nem járt még Komlón, beutazta a világot, de a mecseki városba még nem jutott el. Közreműködött 270 lemezen, egyedi játékstílusa mindenütt nyomot hagyó lélekként kísérte.
A komlói koncertjükkel taroltak. Ez a fajta fúziós muzsika nagyon megtalálta az utat a bulizó közönséghez. Energia, életöröm, hagyománytisztelet egyaránt áradt a zenéjükből. És megtanultuk a költőt, de azt is, a rock and roll pedig mindenkiben benne él, csak meg kell találni. Tiszta szívvel.
(V.R.)
Örökség Csoport, Székesfehérvár: Feszített víz
Zsűri szemmel: Örökség Csoport, Székesfehérvár
A víz az úr
A székesfehérvári Örökség Csoport a Feszített víz című Somos Ákos által írt, rendezett darabot hozta a jubileumi KASZT-ra. A kiváló – olimpiákat, világbajnokságot megjárt – sportújságíró műve egyértelműen elnyerte a zsűri tetszését. Ők kapták az idei fődíjat.
Pataki András úgy kezdte értékelést: nagyon jó előadást látott, igazi színházi élményt. Remekbe szabott történettel, kiváló színészi alakításokkal, jól szerkesztett drámaként. a Frédi-Bénis, romhányis szövegalkotás mögött saját kútfőből, társadalmat kritikusként néző, látó szerző úgy ad kérdést egy világjelenségre, az ember akkor is nevet, amikor nem kellene. A versenysportban könnyű felszámolni az emberi tartalmakat, hiszen azok mindig az eredményesség alávetettségében rejtőznek. Ezért is tetszett neki a történet, a figurák. Mindenki talált a maga számára megfelelő történetet ebben a darabban. Hasonló témákat kívánt a csapatnak. Regős János nem tagadta, neki ez téma kíséri életét, hiszen hatéves kora óta versenyúszó volt jó ideig. Tudja, milyen világ ez, s arról is beszélt, ezzel a művel most ennek már a mai világban rejtő kegyetlenségével is szembesülnie kell. Ahogy fogalmazott: őrölt energiákkal mindenki a helyén volt, igazul. Ugyanakkor úgy vélte, nem minden szereplőnek sikerült elvarrni a sorsát. Ebben javasolt utakat, és nagyon gratulált a csoportnak. Básti Andrea úgy kezdte: „ütős előadás volt ez.” Neki nagyon tetszett. Mai üzenettel, érvényesen. Sok minden benne volt, a társadalomkritikától kezdve, a politikán át az abúzusig. Már-már abszurd is lehetne, akkor a szereplőket viszont még karakteresebbé lehetne tenni. A jellemfejlődési és jellemváltozási folyamatok láthatóvá válhatnak Ő is nagyon gratulált az előadáshoz. Németh Ákosnak is tetszett az előadás. Örült annak, hogy kortárs darab született. Utalt arra, született ebben a témában film, Hajdu Szabolcstól a Fehér tenyér, amelynek levegőjében benne van mindaz, amiről beszélni kell a versenysportban. A verselésnél a szótagszámra hívta fel a figyelmet, illetve arra, ne mondhassák, érezhessék azt, amit a szereplők éreznek, játsszák inkább el. Így a darabnak kifutása kiszámítható vált. Mindemellett őt, sportot kedvelő nézőként is nagyon behúzta az előadása a közvetített világba.
(V.R.)
Zsűri szemmel: SK. Társulat, Pápa
Nézni, játszani öröm
A pápai SK. Társulat Örkény István Tóték című című népszerű darabját hozta a jubileumi KASZT-ra.
Pataki András úgy kezdte a bevezetőjét: Örkény István legendás művét öröm nézni és játszani. Ugyanakkor különös aktualitást ad a darab a mának, amit nehéz volt elképzelni az európai háborús készülődésben. Sokszorosan szívhez szól így a témaválasztásban. Németh Ákos azzal folytatta, nagyon bírta az előadást, s azon gondolkodott, tud újat mondani ez klasszikus történet? Technikai észrevételeket tett a kellékhasználatnál, az ikonikus dobozolás ábrázolását nem értette így, ahogy látta, következetlennek tartott több dolgot az előadásban, például a szállóigévé vált mondat kimaradását. Színészi játékkal kapcsolatban adott még tanácsokat a csoportnak. Básti Andrea örült a műnek, szereti ezt a darabot. A pápaiak színészi alakításait természetesnek látta. Benne rendezési kérdések vetődtek fel:a stilizált vagy realista módú megközelítés miatt, amit nem tudott eldönteni. Szerinte akadtak jelenetek, amik megültek, de azt sikeresen visszahozta a csapat. Regős Jánosnak főként a térkihasználással akadtak problémái, illetve a kellékhasználattal, jelmezzel, amit nem látott következetesnek. A vajákos asszony szerepe kifejezetten tetszett neki. Éles, szép alakításnak látta. Ahogy megfogalmazta zárszóként: merész vállalkozás ez a darab, s érzékelt sok zavaros dolgot most ebben az előadásban..
(V.R.)
