A falusi turizmus kedvelt célpontja a Zengő és a Hármashegy lábánál fekvő falu.
A római korban Pannónia egy kisebb, de jelentős települése volt. Egy III-IV. századból való római villa nyomait 1937-ben tárták fel. Az épület valószínűleg egy nagybirtok középpontjához tartozott. A villától keletre egy téglasír is előkerült, ami elpusztult ugyan, de ugyanezen a helyen később még négy téglasírt tártak fel.
1091-ből származik az első írásos feljegyzés Hosszúhetényről, amely a pécsváradi apátsághoz való tartozását igazolja. Árpád-kori okmányokban Villa Heten, illetve Hetyn néven említették. A török kiűzésekor írták le mai elnevezését, a Hosszúhetényt. Védett fekvésének köszönhetően aránylag könnyen átvészelte a hódoltságot, ezért megőrizte színtiszta magyarságát és katolikus vallását. Német családok csak a múlt század második felében jelentek meg nagyobb számban. Ők főként iparosok voltak. A falu középkori temploma helyén 1733-ban kezdték építeni az új, barokk stílusú római katolikus templomot, melyet 1740-ban szenteltek fel Szent Miklós tiszteletére. A Zengő oldalában álló Száz Mária kápolna 1907-ben épült.
Hosszúhetényben ígéretesen fejlődik a falusi turizmus. A Hosszúhetényi Népi Együttes, az Ifjúsági Fúvószenekar és a Daloskör számos helyre elvitte már a település jó hírét. A gyönyörű hetényi népviselet, többek között a hetényi szüret alkalmával, a Népviselet Napján is megcsodálható.
Hosszúhetényhez tartozik két üdülőfalu, Püspökszentlászló és Kisújbánya.
A faluban 1725-ben szentelték fel a kápolnát Szent László tiszteletére. Az akkor elhelyezett emléktáblát később az újkori templom falába is beépítették (1797). A kastélyt klasszicizáló-barokk stílusban Esterházy Pál László építtette az 1790-es években. Mindenki a pálos szerzetesből lett pécsi püspök nyaralójának gondolta az építményt, de ő valójában rejtett kolostornak szánta a házat abban az időben, amikor II. József felszámolta a szerzetesrendeket. Ma már több szálláshelyet is találunk a falusi turizmus keretében Szentlászlón. A festői környezetű, jó levegőjű faluban pihetető napokat tölthetünk és túrázhatunk a Zengő erdeiben járva.
KisújbányátFranken környéki német telepesek alapították a XVIII. században. Lakói erdőirtás útján folytatták az üvegkészítést, ezért is nevezték a falut Neuglashütte-nek. A területen 1760 és 1809 között működött az üveghuta. A falu út hiányában az 1970-es években elsorvadt, a német őslakosság elvándorolt. Házaikat üdülőnek vették meg, főként városiak és külföldiek. Szerencsére az új tulajdonosok megőrzik a hagyományos építészeti formákat, ezért itt nemcsak a gyönyörű táj, hanem az eredeti sváb parasztfalu látványa is gyönyörködtet.
