Magyarszék a Mecsek-Hegyhát egyik legjelentősebb, az Árpád-kor óta lakott települése. Az egykori római kereskedelmi útvonalon fekvő község ma is több közlekedési útvonal csomópontja.
Az első 1332-ből származó írásos emlékben a település Zeek néven szerepel. Később Szék néven volt ismert. A török hódoltság idején is lakott települést a XIII. századig magyarok majd német telepesek lakták.
A mai település formáját 1930 körül Németszék, Magyarszék és Kishertelend összevonásával nyerte el. A II. világháború után, mint Baranyában annyi helyen, a német lakosságot itt is kitelepítették és helyükre, felvidéki magyarokat hoztak.
A római katolikus templom 1758-ban, barokk stílusban épült. A plébánia és a szentháromság szobor műemlék jellegűek, védelem alatt állnak. A község központjában található Faluház, nem csak az itt élők, hanem a környező települések lakói részére is gazdag kulturális programokat nyújt.
A község méltán lehet büszke az országos eredményeket is elért, kiváló Német Nemzetiségi Fúvószenekarra valamint a nyugdíjas kórusára.
A hagyományait őrző település (szüreti felvonulásáról is nevezetes) egyik legrangosabb rendezvénye azonban a Jakab-havi Folklór Fesztivál, amely már több alkalommal került megrendezésre, hazai és határainkon túl élő hagyományőrző csoportok közreműködésével. A település kulturális életét a 200 főt befogadó faluház, Német Nemzetiségi Önkormányzat, Borrend aktív szervezői irányítják.
Az intézményi (8 osztályos német nemzetiségi iskola, óvoda, posta, orvosi és fogorvosi rendelő, gyógyszertár, könyvtár) és kereskedelmi ellátottság csaknem teljes.
A rendszeresen oda járó látott és az átutazó vendégeknek is egyaránt állnak rendelkezésre az egyre gyarapodó magánszálláshelyek és a 2015-ben újonnan átadott Ifjúsági Szálló.
