A Keleti-Mecsek legyező szerűen kiszélesedő egyik völgyében húzódik a falu napjainkban. Területén régebbi korok régészeti hagyatékát csak néhány őskori kőpenge töredéke, illetve egy népvándorlás-kori longobárd sír jelzi.
Az Árpád-korban a „márciusi sört adó” királyi szolgáltató népek lakták ezt a vidéket, akik méztermékekkel, illetve méhsörrel adóztak. Ezt olvashatjuk Máza 1235-re keletkezett hamis oklevelében, amely valójában a püspök utólagos birtokigényének igazolására készült. Az 1250 körüli állapotokat tükröző határjárásban egyik szomszédosa a pécsváradi bencés apátság területe, a másik pedig a „koromszói nemesek monostora”.
„… itt hajdan barátok kolostora lévén honnan még a mai napig is az alapköveket a lakosok ház építéséhez alkalmazzák, a törökök betörésekor minden korommá égettet, innen veszi eredetét a Koromszó.”- olvashatjuk egy 1864-es összesírásban.
A Koromszó dűlőben egy kő-, és tégladarabokkal borított dombtetőn 2003 őszén megindult az Árpád-kori kolostor régészeti feltárása. Ennek eddigi eredményei szerint egy igen nagyméretű, háromhajós bazilikás elrendezésű templomot emelt itt a Csák nemzettségből való, később itteni birtokai után „Koromszói” névvel illetett nemesi család. a 14 század közepéig bizonyosan lakták bencés, vagy pedig cisztercita szerzetesek. A kutatóárokból több kegyúri sír is a felszínre került.
Máza lakói a 19. század elejétől a hagyományos földművelés mellett szerszámfa készítésből, illetve eladásból egészítették ki jövedelmüket és szenet fuvaroztak Tolnára. A gabonát a falu északi részén folyó Völgységi patak mellett forgó malmokban őrölték lisztté.
A szőlőművelés is fejlett volt bora pedig „oly ditséretesre méltó, hogy gyakortább ama híres szekszárdi borhoz hasonlítani lehet.”- jegyzi fel 1829-ből Egyed Antal paksi plébános összeírása. Ekkor már kőbánya és szénbánya is működik a faluban.
Az 1829-es bányanyitással változik a település életmódja, az iparos- földművelő kettős életmód kedvező életfeltételeket biztosít a lakosságnak ezáltal jelentős település-gazdaságnövelő előny képződik. A liász korú jó minőségű szenet használja fel a Dél-Dunántúl egyik első erőműve, amely 1909-ben létesült.
A települési programokat a Német Nemzetiségi Önkormányzat, a Foltvarrók, a Hímző Kör, a Turisztikai Egyesület, és a Nyugdíjas Klub közösen szervezik. Nagy múltú rendezvények a Dió Feszt, a Falunap, Fúvószenekari Találkozó, és a szüret.
