A falu területén már az őskori ember is megtelepült, a bányatelepi sportpálya építésekor a lengyeli kultúra neolitikus temetőjét találták meg: jellegzetes zsugorított helyzetű csontvázzal és mellette a halotti útravalóul szánt cserépedény töredékeivel. Később a rómaiak emlékét a bakbűzi villagazdaság maradványai idézik, valamint a Kantár hegyen talált vízvezetékcsövek.
Szászvár falu első írásos feltűnése 1332-ből való, majd ezután megszaporodnak róla a híradások. A falu elnevezését a ‘szász’ népnévből magyarázzák a névkutatók. Sokáig valóban csak “Szász”-nak mondják, 1835-ben lett hivatalosan is Szászvár. Központi fekvését igazolja, hogy területén a Völgységi patak mentén egy árokkal övezett vár épült fel, a történetéről az alábbiakban részletesen is szólunk. Egy másik erdőség is volt a délre nyújtózó erdeiben, amelynek eddigi terepbejárásunkkal még nem sikerült a nyomait fellelnünk: “Vártő” illetve
“Kongerdő” néven. A falu temploma elég tekintélyes volt.Az 1330-as években papja a legnagyobb jövedelemmel rendelkezett ezen a vidéken. A 15. századra körülbelül 10 falura kiterjedő püspökségi bírtok központja volt Szász, akkorra már mezővárossá fejlődik, amelynek piacát szombati napon keresték fel a kereskedők portékáikkal. Ezt egy 1413-ból fennmaradt oklevélből tudjuk meg, amikor úgynevezett “három vásáron történő perbeidézés” folyt le a falu piacán.
A török 1543-ban Ahmed pasa vezetésével elfoglalja Szászt, a védők a várat gyakorlatilag feladták. Ezután a környező falvakra kiterjedő török igazgatási központ, azaz nahije lesz várában, ahol török őrség is állomásozik. 1554-ben szintén városként van feltüntetve. 37 ház után fizettek adót, vagyis haradzsot az itt lakók. Az 1660-as években a hódoltsági területre betörő keresztény csapatok többször felperzselték a várat, 1680-ban pedig felrobbantották.
Szászvár a török kiűzését lakottan éri meg, majd fokozatosan gyarapodik. A mezőgazdaság mellett az iparosok száma is növekszik. Új lendületet ad a falu fejlődésének a feketeszén bányászat, történetét, emlékeit a Bányászati Gyűjteményben lehet megtekinteni. A falu híres szülöttének, Kiss György szobrászművésznek az alkotásairól készült fotókat pedig a Vadrózsa Étterem emeletén lévő tárlaton szemlélhetjük meg.
Császta falut 1947-ben csatolták Szászvárhoz.
A várat 2016-ban újították fel. Az Önkormányzat működteti, tölti fel kulturális rendezvényekkel, játszóházakkal. Előzetes bejelentkezés alapján látogatható. A település másik nagy kulturális intézménye a Szent István Közösségi Ház (IKSZT).
