A község Baranya megye északkeleti részében fekszik. Földrajzi értelemben a Hegyhát része. A legközelebbi baranyai város Komló, amelytől közel 30 km-re terül el. A megyeszékhelytől való távolsága több mint 50 km. Szomszédai északkeleten Szárász, keleten a baranyai tolna megyehatár, délen Szászvár, nyugaton Hegyhátmaróc, északnyugaton Egyházaskozár. Vasútállomása a településnek nincsen. Megközelítése közúton lehetséges, mégpedig dél felől Komlón, vagy Hosszúhetényen át, vagy a Völgységi-patak mentén, Szászváron át lehetséges. Észak felől Mágocson, Bikalon és Egyházaskozáron keresztül érhető el. A község neve az írott forrásokban először 1382-ben bukkant fel Thofew változatban. Neve egy összetétel, mégpedig a tó, mélyebb medrű állóvíz és a fő, (valaminek a feje) kezdetű főnevekből. A falu népessége a török hódoltság alatt kicserélődött. A hódoltság végén szerbek lakták. A 17. század végén pusztává lett. 1725-1728 között népesítették be német anyanyelvű telepesekkel. A múlt század végén néhány magyar is megtelepedett a faluban. Számuk csak 1920 után kezdett nőni. 1930-ban 203 magyar és 28 német lakosa volt. 1947-ben a kitelepített németek házaiba felvidéki magyar családok települtek Tófűre. A néphagyomány szerint a 17.században néptelenné vált Tófű faluba Hessen tartományból németeket telepítettek be. A falucsúfoló Tófűt libavárosnak mondja, hiszen itt hagyományai vannak a kacsa- és libatartásnak füves legelőjén, valamint a közeli patak partján. Evangélikus templomuk érdekessége, hogy a liget szélén állt és mivel a talaj itt ingoványos volt, a templom süllyedni kezdett. Ezért 1900-ban a temető elé, egy dombra újra felépítették. Az alap kiásásakor egy régi kastély romjait tárták fel. Temetőjükről meg kell említeni, hogy 1944 decemberében 13 katona holttestét temették el egy közös sírban. A sír ásása közben téglaégető kemencére bukkantak.
Nevezetességei:
- Evangélikus templomukat 1900-ban építették újra, mivel az előző ingoványos talajra épült és süllyedni kezdett.
- Mátyás király kútja.
- Horgásztó
